Elmémben hordozom

Elmémben hordozom szíved,
rajta villódzik a Nap.
Szédítő harmóniákat játszanak
húrjain a sugarak.
Szivárványfényű folyó hátán
fodrozódnak a színek.
Szemednek tiszta tükréből
visszanéz rám Szellemed.
Az Élet játssza Benne
a legszentebb dallamokat.
Ez az a pillanat, mikor
a lelkem befogad.

www.azigazgyongy.blog.hu

Válasz

Penitencia  Ó, Lilith, a minap feloldoztál:A világ elmebaja azóta nem hat rám…  Ott ültem a csillagos ég közepén nyugvóVirágdíszes gyóntatószéked aranyos faragványai között,Mögöttem apró, lila felhők lankadtan csüngtek a nyárban,A kádban, - a mindenség szennyes uszodájában, - égő keblűAngyalok, asszonyi hévvel gyúrták a testem fáradt izmait,A nász utáni vágy, gyáva álmokat kergetett agyam csont-csobolyójába.  Ó, Lilith, a minap feláldoztál:Odadobtál a kurvák érc-jászlába, hogy merítsenek belőlem azok!  S most, fekszem a fenséges égágyad borvörös lepedőjén,Onan ül mellettem, spermáimat számlálja, és imába imád;Az ég, kék kunyhójából a szád nekem kiált: Ó, te isteni szajha,Vágyom a vágyadat, tested befoglalom gyűrűmbe pecsétnek, ékkőnek,Égő csipkebokor lehetnél, mint az isten Mózesnek, s világíthatnád az utam,Tán’, még zsidó királynak is felkennének, bár én pogány Magyar vagyok…  Ó, Lilith, a minap megölted a lelkem:Most hát, úgy tűnik, lelketlen vagyok, s kegyvesztett.  Némán verselek, felkelek, feleletet keresek,A csend harsány hegedülését hallgatom,Miközben tested varázsa szántja arcom,Combjaim között ringatózik a végtelen szél szíttaTeste, estbe szerelmesedik a fény, lényeiGubbasztanak vágy-ágyamon, emlékeim giccsesGondolái úsznak aranyfelhőid mocskos tengerében…  Ó, Lilith, a minap megátkoztad férfi énem:Akkor most szeresselek, vagy kinevesselek?  Áll lényem bálványa falloszi magányban,Türelmetlen ifjonti vágyak arcomra festikVonzalmaim malmait, imáim hozzád szólnak,Hibáim velem laknak, nekem rimánkodnak,Velem alszanak, velem ébrednek…Nem veheted el valamennyit!

Válasz